Kívül van. Űrugrással távozott egy másik univerzumba. Aztán véletlenül visszapottyant. Most nem érti, hogy mi folyik itt és miért. Azt mondja, nem is érdekli, aztán persze egész nap ott motoszkál a fejében: Mennyit ér egy használt zokni?
Egyszer majd megtalálja magát másban és végül kielégül, vagy örök életében próbálkozik. A bizonytalanság abból fakad, hogy az ember tapasztalatlan, vagy abból, hogy sokkal tapasztaltabb másoknál? Vajon ugyanazt a nyelvet beszéli, mint akiket érteni szeretne?
Egy szennyeskosárban landol. Ő az egyedüli kulcsmásoló. Munkája a sok piszkos ruha között értelmét veszti, itt ugyanis nincsenek ajtók, zárak; következésképpen kulcsok sincsenek, amiket másolhatna. Lassan úgy kezd viselkedni, mint egy büdös zokni. Átveszi a szennyeskosárban hosszú ideje uralkodó szokásokat. Tömegben él, az a fontos, amit mások gondolnak. Aztán jöhet a nagymosás...
