- Na végre, hogy itt vagy. Dzsízösz, hogy nézel ki? Honnan vetted ezt a ruhát, a 2010-es Otto katalógusból? - Anna pillanatok alatt bárkit meg tudott semmisíteni a szavaival.
- Én is örülök, hogy látlak! - Próbált nyugodtan válaszolni Zoé, de az önbecsülésének úgy érezte, örökre lőttek.
- Gyere be gyorsan, még a végén meglát így valaki. - Anna behúzta a lakásba. - Majd felöltöztetlek én rendesen, így mégsem jöhetsz velem a CWF-be.
Anna igazán értett ahhoz, hogy a legreménytelenebb esetekből is kihozza a maximumot, elvégre az egyik legmenőbb stylist volt a városban. Zoé pedig egyáltalán nem volt reménytelen eset, csak Anna szavaival élve:
- Kicsit begubóztál csajszi!
Nem is kellett hozzá sok idő, hogy elkészüljenek.
- Azt hiszem, minden rendben van már. A bor is elfogyott, úgyhogy hívok egy taxit. - Jelentette ki határozottan Anna.
Zoé a taxiban a város villogó fényeit bámulta. Mennyi ember járkál az utcán, és milyen jó beszippantani a taxi sokat megélt bőr üléseinek illatát. Az igazi összetett illatokat egyik szimulációs program sem tudja teljesen visszaadni, állapította meg Zoé. Arról az enyhén bódult állapotról nem is beszélve, amit a Villányi Portugieser okoz.
